Villon - Ellentétek

Szomjan halok a forrás vize mellett;
tűzben égek és mégis vacogok;
parazsas kályhánál vad láz diderget;
hazám földjén is száműzött vagyok;
csupasz féreg,díszes talárt kapok;
hitetlen várok,sírva nevetek;
az biztat,ami tegnap tönkretett;
víg dáridó bennem a bosszúság;
úr vagyok,s nem véd jog,se fegyverek;
befogad és kitaszít a világ.

Nem biztos csak a kétes szememnek
s ami világos,mint a nap:titok;
hiszek a véletlennek,hirtelennek,
s gyanúm az igaz körül sompolyog;
mindig nyerek és vesztes maradok;
fektemben is fölbukás fenyeget;
van pénzem s egy vasat se keresek;
és reggel köszönök jó éjszakát;
várom,senkitől,örökségemet;
befogad és kitaszít a világ.

Semmit se bánok,s ami sose kellett,
kínnal,mégis csak olyat hajszolok;
csalánnal a szeretet szava ver meg,
s ha igaz szólt,azt hiszem ugratott;
barátom,aki elhiteti,hogy
hattyúk csapata varjúsereg;
igazság és hazugság egyre-megy;
és én elhiszem,hogy segít,aki árt;
mindent megőrzök,s mindent feledek:
befogad és kitaszít a világ.

Ajánlás:
Herceg,kegyes jóságod lássa meg:
nincs eszem,s a tudásom rengeteg.
Lázongva vallok törvényt és szabályt;
S most mi jön?Várom pályabéremet,
mert befogad és kitaszít a világ.